Illyés Könyvtára

2040 Budaörs, Szabadság út 162. Tel: 06-23-501-367 e-mail: konyvtar.illyes@gmail.com Könyvtáros tanárok: Nagy Csilla, Szatmári Jánosné

Katalógus

Naptár

február 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29

Könyvtári informatika 2

2012.05.03. 13:53 | SzatmáriA |

Dokumentumtípusok

 

Dokumentum (Könyvtári szempontból)
Minden olyan adathordozó, mely az információt rögzítve tartalmazza
és alkalmas az információ megőrzésére, visszakeresésére és az
információ átadására.
Önálló szellemi termék. Lehet kézzel írt, nyomdai technikávalkészült, illetve a
huszadik század nem hagyományos technikáival előállított.

Az írásos dokumentumok története

Ékírásos agyagtáblák
i. e. IV. évezred.

Mezopotámia területén főleg gazdasági nyilvántartások készítésére agyagból
készült táblákat használtak, amelyre ékírással rögzítették az információt,
majd kiégették. Tartóssága miatt sok fennmaradt a mai napig.

Papirusztekercsek
Kb. i. e. 3100-tól

Egyiptomban a papirusznád finomrostú belét szeletelték, majd két rétegben,
keresztrostosan egymásra ragasztották, préselték, szárították. Az így készült
anyagra írtak korom és ragasztóanyag keverékével. Tekercsben tárolták.
Romlandósága miatt csak a sivatag homokjában maradtak fenn. (Egyiptom)

Pergamen
i .e. II. század

Kis-ázsiai Pergamonban találták fel, miután az egyiptomiak megtiltották a papirusz
kivitelét. Állati bőrből készült. Lehetővé vált a könyvlap-szerű összefűzés.
Fennmaradt egészen a középkorig, és kézzel írt, gyönyörűen díszített kódexek
készültek rá.

 

Papír
i. sz. 11. sz.

A kínai eredetű papír Európában csak 11. században jelent meg, és csak
a XV. században, a könyvnyomtatás elterjedésével szorította ki a pergament.
Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás (1455) tette lehetővé a könyv
széleskörű elterjedését.
Guternberg találmányával, a szedésnyomással, 1501 előtt Európában
előállított termékek az ősnyomtatványok.

Dokumentumok csoportosítása

 

Az információ rögzítésének módja szerint


Kéziratos dokumentumok

kódexek

modern kézirat (inkább a levéltárakban fordul elő)

 

Nyomtatott dokumentumok

könyv,

időszaki kiadvány (periodika)

kotta, (könyvtárak zenei gyűjteményében)

kisnyomtatvány (brosúra) 48 oldalnál kisebb

aprónyomtatvány pl. plakát, prospektus stb.

 

Nem nyomtatott dokumentumok

Képrögzítéses dokumentumok

álló- és mozgókép,

grafika,

térkép.

Hangrögzítéses dokumentumok

hangszalag,

hanglemez,

CD, DVD

Elektronikus dokumentumok

Az információt digitalizált formában rögzítő, számítógép segítségével
olvasható dokumentumok. Pl. CD-ROM.

 

A könyvtári gyűjtemény szempontjából a legjellemzőbb felosztás a
hagyományos és a nem hagyományos dokumentumok köre.

Hagyományosnak tekinthető a nyomdatechnikával előállított,
könyvjellegű dokumentum,

Nem hagyományos az, ami nem követi a könyv felépítését,
pl. periodika, térkép, grafika, mint nyomtatott,
illetve hangszalag, CD, DVD, mint nem nyomtatott.

 

Hagyományos, szöveges dokumentumok

Könyv
A szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék,
amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő,
a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható
szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz.

Részei:

Formai szempontból

Borító:
kötéstábla, gerinc – tartalmazza a könyv címét, szerzőjét, kiadóját.

Könyvtest:
Címoldal – szerző, szerkesztő neve, mű címe, kiadó kiadás helye, éve. A
címoldal hátoldala (verzója) – közreműködők, fotós, illusztrátor, fordító,
lektor, felelős kiadó és a szerzői jogtulajdonos, ISBN szám.

Tartalmi szempontból

Előszó, bevezetés, utószó, a könyv szövege, fejezetei, felhasznált
művek jegyzéke (rejtett bibliográfia), névmutató, tárgymutató, mellékletek,
tartalomjegyzék.

 

Könyvek csoportosítása

 

Forma szerint

kötött (keménytáblás),

fűzött (puhatáblás)

 

Funkció szerint

monográfia = egy témát dolgoz fel részletesen,

összefoglaló mű = egy szakterület ismeretanyagát rendszerezi,

tanulmánykötet = több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz,

segédkönyv = a közvetlen tájékozódás, azonnali, gyors
információszerzés eszközei, pl lexikonok, enciklopédiák

tankönyv = iskolatípusnak megfelelően korcsoportonként é
s tantárgyanként közlik a didaktikus módszerekkel feldolgozott tananyagot.

Tartalom szerint

 

1. 1.  Szakirodalom

Ismeretközlő művek összefoglaló neve.
Egy-egy tudományterület ismereteit dolgozza fel.

A tárgyalás színvonala szerint lehet:

Szakkönyv
Tudományos igénnyel, az adott tudományterülettel hivatásszerűen
foglalkozók számára, a tudományterület szakkifejezéseinek
felhasználásával készül.

Ismeretterjesztő könyv
Tárgyilagosan, olvasmányosan, átlagos műveltségű ember számára
érthető nyelven dolgoz fel egy-egy témát.

Fenti két csoport a könyvtárakban SZAKIRODALOM címszó
alatt található. Raktározásuk tartalmi hovatartozásuk szerint
történik, amelyhez az Egyetemes Tizedet Osztályozási táblázat
(ETO) nyújt segítséget. ETO főcsoportjait lásd fentebb!

1. 2.  Irodalmi művek

szépirodalom - művészi színvonalon íródott,

szórakoztató irodalom - kikapcsolódást nyújtó, de tárgyi
ismeretet, művészi élményt nem adó

 

1.3. Kézikönyvek vagy segédkönyvek

Bibliográfia

Valamilyen témakörben összegyűjtik az ajánlott műveket.

Lehet általános vagy szak. Pl
- Magyar Nemzeti Bibliográfia (Magyarországon, vagy magyar nyelven,
   vagy magyar szerzőtől, vagy magyar vonatkozású műveket gyűjti össze.)
- A Magyar Irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája.
Tankönyvek végén is van (irodalomjegyzék).

 

Lexikon

Az egyes fogalmak rövid, tömör, szakszerű magyarázatát
betűrenden közli.
Lehet általános~ vagy szak~;
Felépítése betűrendes;
Pl. ált. ~:Magyar nagylexikon, szak~: Magyar irodalmi lexikon

 

Enciklopédia

Felépítése tematikus. Az összetartozó részek egymás mellé kerülnek.
A keresést név- és tárgymutató, illetve egyéb mutatók segítik.
Lehet általános~ és szak~; pl. ált~: Cambridge Enciklopédia,
szak~: Filozófiai kisenciklopédia.

 

Monográfia

Olyan tudományos mű, amely kimerítően tárgyalja és
összefoglalja egy tudományterület, alkotói életpálya, földrajzi egység stb.
ismereteit.

 

Szótár

Egy nyelv vagy szakterület szavait betűrendbe sorolva közli.
Lehet egynyelvű (értelmező, helyesírási, szinonima, kiejtési,
történeti etimológiai, írói stb.) , vagy többnyelvű.  Pl. Magyar-angol szótár.


Közhasznú ismeretek tára

Menetrend, telefonkönyv, szaknévsor, pályaválasztási tanácsadó stb.

 

Adattár

Fogalomtár (betűrendes) pl. Irodalmi fogalomtár A-Z .

Kronológia (időrendi) pl. Magyar történeti kronológia.

Eseménytár (tematikus, időrendi) pl. Tények könyve.

Névtár (betűrendes) pl. Ki kicsoda.

Atlasz
Pl. Képes Világatlasz (tematikus).

 

Nem nyomtatott dokumentumok -
elektronikus dokumentumok

(Itt részletesen csak az elektronikus dokumentumokkal
kívánok foglalkozni.)

Olyan dokumentum, ahol az információt digitális formában rögzítik.
Előállításához számítógép és valamilyen program, illetve annak ismerete
szükséges.
Tárolása számítógépen történik, illetve valamely más adathordozón,
számítógéppel olvasható formában.

Formája, tartalma frissülő, bővülő, lehet nyílt építésű is.

Tartalma lehet szöveg, hang, kép, video.
(Hang, kép, szöveg együtt = multimédia.)

Bármilyen távolságra azonnal továbbítható, más elektronikus
dokumentumokkal összekapcsolható.

Több ember számára egyszerre hozzáférhető.

Azonos minőségben korlátlanul sokszorosítható, kinyomtatható.

 

Hozzáférés szerint lehet:

offline – helyi hozzáférésű, és online – távoli hozzáférésű.

 

Legfontosabb elektronikus dokumentumok

Adatbázisok
Telefonkönyv, menetrend, szótárak, lexikonok (Révai
Nagylexikon), de ide tartoznak a könyvtári online katalógusok is.

Lehetnek:

nyilvánosak – ingyen, online működnek

 

kereskedelmi jellegűek – kódolt hozzáféréssel, használati
díjjal. Pl. gazdasági, tudományos adatbázisok.

 

Elektronikus újságok
Gyorsak, naprakészek, bővíthetők, ábrákkal, képekkel színesíthetők,
linkek segítségével tovább léphetünk a témában, régebbi lapszámok
archívumként használhatók. Pl. www.nol.hu.

Elektronikus könyvtárak
Olyan, a nyilvánosságnak szánt könyvtárak, ahol már
kinyomtatott dokumentumokat utólag digitalizáltak, illetve már eleve digitális
formában készítik, és valamely könyvtár szerverén tárolják.
Ezeket gyűjtik, rendszerezik és az olvasó számára rendelkezésre bocsájtják.
A
digitalizált dokumentumok olvashatók és letölthetők. PL. Magyar Elektronikus
Könyvtár: www.mek.oszk.hu

Virtuális könyvtárés az elekktronikus könyvtár különbsége
Virtuális könyvtár(OPAC)
Egy távoli könyvtár katalógusában kereshetünk, látjuk, hogy
meg van-e az adott dokumentum, de nem tudjuk olvasni, csak a
leírását látjuk. Pl. www.mokka.hu.

Elektronikus könyvtár
A dokumentum leírásán kívül a dokumentum szövege is olvasható.

Pl. www.mek.oszk.hu.

 

Időszaki Kiadványok = Periodika

 

Előre meg nem határozott időtartamra tervezik. Bizonyos
időszakonként, rendszeresen megjelenik, számokból, évfolyamokból áll.

Megjelenés szerint lehet:

 

Napilapok (újság)
Gyors tájékozódás, téma általános, de zömében politikai híreket tartalmaz,
de lehet szakmai napilap is, pl. sport.

Hetilapok
Általában valamilyen témában jelenik meg, fűzött, napilaptól kisebb.
A képes hetilapok a magazinok.

Folyóiratok
Szakmai és tudományos információk megjelenési formája. Színvonal
szempontjából lehet szigorúan tudományos és lehet ismeretterjesztő is.
Évekig megőrizhetik, ezért évente tartalomjegyzékkel, név- és
tárgymutatóval látják el.

Évkönyvek
Megjelenhetnek egy-egy témakörben, pl. statisztikai évkönyv,
vagy egy intézmény életét összefoglalva, pl. iskolánk évkönyve.

Sorozatok
Kötetei változó időközönként jelennek meg. Önálló kötetcímeken kívül
rendelkeznek sorozatcímmel is. Általában ugyanannál a kiadónál jelennek
meg hasonló külalakkal. A sorozatok azonosítására nemzetközi
azonosítószám, un ISSN szám szolgál.Lehet szépirodalmi és szakirodalmi
mű egyaránt. Pl. Európa Diákkonyvtár, Új Képes Történelem.

A bejegyzés trackback címe:

https://illyeskonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr754486213