Illyés Könyvtára

2040 Budaörs, Szabadság út 162. Tel: 06-23-501-367 e-mail: konyvtar.illyes@gmail.com Könyvtáros tanárok: Nagy Csilla, Szatmári Jánosné

Katalógus

Naptár

február 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29

Könyvtári Informatika 3

2012.05.04. 10:40 | SzatmáriA |

Tájékoztató eszközök

A könyvtári tájékoztatás folyamatában tájékoztató eszközöknek
azokat a dokumentumokat nevezzük, amelyek az olvasót az
információ
megtalálásában segítik.
Két típusát különböztetjük meg:

  • közvetlen
  • közvetett tájékoztató eszközöket.

 

A közvetlen tájékoztató eszközök használatával közvetlenül
a bennünket érdeklő
információkhoz jutunk.

Folyóiratok, tudományos szaklapok
a
legfrissebb információkat tartalmazzák.

Segédkönyvek, vagy kézikönyvek
A fogalmak tisztázására, az adatok beszerzésére
alkalmasak.
Röviden, tömören, valamilyen szempont szerint rendezetten
foglalják
össze az információt. Ezek: lexikonok, enciklopédiák,
szótárak, adattárak,
atlaszok.

 

A közvetett tájékoztató eszközök  olyan dokumentumokhoz
irányítanak, amelyek részletesebb
információval szolgálnak az
adott témakörben.


Ezek:

bibliográfiák

katalógusok

egyéb tájékoztató jegyzékek

- gyarapodási jegyzék (pl. nálunk: Új könyvek a könyvtárban)


- új könyvek jegyzéke (pl. kiadók, könyvterjesztők jegyzékei)

- tematikus ajánlások (pl. tantárgyi tanulmányi versenyekhez
  irodalom-ajánlók)


- referáló folyóirat (egy adott tudományterület legújabb eredményeivel
  kapcsolatos cikkekből tartalmi kivonatot készít)

- repertórium v. folyóiratcikk-bibliográfia (folyóiratcikkek címjegyzéke)

 

Bibliográfia

Görög eredetű szó, könyvészetet jelent.  Olyan dokumentumok jegyzéke,
amelyek
valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek.
Ez a tulajdonság többnyire a
dokumentumok témája, de lehet a megjelenés
helye, ideje, vagy a dokumentumok
típusa is.
Ezek a jegyzékek rendezett formában sorolják fel a dokumentumokat.
Rendezési
szempont lehet betűrend, szakrend, időrend, vagy bármi más,
ami a használat
szempontjából célszerű. Legtöbb esetben név, tárgy,
vagy címmutató egészíti ki.


Filmográfia: a filmeket leíró bibliográfia.

Diszkográfia: a hanglemezeket és CD-ROM-okat leíró bibliográfia.

 

Bibliográfia típusai

Tartalom szerint

Általános bibliográfia
Minden tudományterületre kiterjedő irodalomjegyzék. Lehet
teljes és válogató. Napjainkban a regisztrálandó anyag olyan nagy, hogy a
szerkesztők válogatásra kényszerülnek földrajzi hely, dokumentum típus,
bizonyos időszak, vagy nyelv szerint.

Szakbibliográfia
Egy tudományterület irodalmát rendszerező jegyzék. Feladata
a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek tájékoztatása.
Sok esetben itt
is tágabb vagy szűkebb területet ölel fel, pl. csak szakkönyveket
vagy a
folyóiratcikkeket is magában foglaló.

 

Földrajzi eredet szerint
Egyetemes, országos, egy-egy régióra kiterjedő, helyi.


Idő szerint
Visszatekintő (retrospektív) – A szerkesztés időpontja előtti anyagra vonatkozó.

Kurrensfolyamatosan megjelenő.


A közölt anyag mennyisége szerint
T
eljességre törekvőa megcélzott témakör teljes irodalmát
összegyűjteni törekvő,

Válogató – a vizsgált szakirodalom anyagából valamilyen szempont szerint
válogat. Pl. bizonyos
szerző, időszak, hely stb.


A közlés módja szerint
Önálló - önálló kötetként megjelentetett.

Rejtett - könyv végén, szakdolgozat végén megjelenő.
Pl. tankönyvek végén lévő irodalomjegyzék is bibliográfiának tekinthető.

A feltárás mélysége szerint:

Regisztratív – csak azokat az adatokat tartalmazza, amelyek
a dokumentum azonosításához kellenek.

Annotált – olyan, rendszerint ajánló bibliográfia, amelynek tételeit rövid ismertetés,
annotáció egészít ki.

 

A jelentősebb bibliográfiák készítői a könyvtárak. Pl.

Nemzeti Bibliográfia
Országos Széchenyi Könyvtár, mint nemzeti könyvtár készíti.

Szakbibliográfiák
szakkönyvtárak készítik.

Helyismereti bibliográfiák 
egy-egy település könyvtára készíti.

 

Bibliográfiai leírás

A különböző könyvtári dokumentumokról nemzetközi és magyar
szabványok szerint készül a leírás, amely a dokumentumok
azonosításához és
nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat
egységes szerkezetben, formában és
sorrendben tartalmazza.
Eredménye a bibliográfiai tétel, v. katalógus tétel.

A leírás lehet

Egyszerűsítettszerző, cím, megjelenés helye, ideje, kiadó neve,
kötetszám (ha többkötetes), és a 2.
kiadástól kezdődően a kiadásszám.

Részletes – az előzőeket ki kell egészíteni a terjedelemmel,
sorozatcímmel és számmal, a közreműködő
nevével, illusztrátorral.


Magyar Nemzeti Bibliográfia

Magyarország mindenkori területén bármely nyelven megjelent,
Magyarország mindenkori területén kívül
magyar nyelven megjelent,
tartalmukban magyar, illetve magyarországi
vonatkozású, eddig
közreadott (retrospektív), és jelenlegi (kurrens)

kiadványainak összessége.

Az 1711-ig nyomtatott dokumentumokat a Régi Magyar Könyvtár (RMK)
és a Régi Magyarországi

Nyomtatványok (RMNY) dolgozza fel. Számtalan ember és a
nemzeti könyvtár
munkájának eredményeként 1473-tól 1960-ig
évkihagyás nélkül regisztrálták a nyomdatermékeket.

1961-től félhavi megjelenéssel, nyomtatott formában adta ki az Országos
Széchenyi Könyvtár. 2002-től elektronikus formában érhető el az MNB
kurrens anyaga.

Nem tartoznak gyűjtőkörébe a prospektusok, propaganda
kiadványok, valamint az általános és középiskolai tankönyvek,
felsőoktatási
jegyzetek.

 

Elektronikusan megjelenő bibliográfiák


Az Országos Széchenyi Könyvtár,
mint nemzeti könyvtár gondozásában

Elérése interneten: OSZK honlapján keresztül www.oszk.hu,
ott a NEKTAR ikonra kattintva, majd a
felkínált könyvtárak közül
kiválasztva az OSZK-t, és máris válogathatunk az
OSZK adatbázisai közül.

Magyar Nemzeti Bibliográfia

Eléréséhez az OSZK oldalán érdemes kezdeni. A jobb oldali ikonok
közül kikeresve
(MNB). A megtalált oldal jobb oldalán a retrospektív anyag
között kereshetünk,
a bal oldalon a kurrens anyag között.
Csoportok: Könyvek, Periodikumok,
Térképek, Kották, Hangfelvételek.
A főoldalon gyorskereséssel kereshetünk, ha
pedig az egyes csoportokba
belépünk, akkor a különféle mutatók, pl. név, tárgy,
szakrendi, időrendi,
ISBN, ISSN segítségével sokféle szempont szerint
kereshetünk.

Időszaki Kiadványok Repertóriuma - IKER

A Magyarországon kiadott, OSZK-ba beérkezett természet-
és társadalomtudományi időszaki kiadványok cikkanyagát tartalmazza.
1993 óta épül és 2001 márciusától elérhetővé Interneten. Egyes cikkek,
amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtár folyóirat-archívumában
megtalálhatók, közvetlenül elérhetők a bibliográfiai leírásból. Sokféle
szempont szerint kereshetünk benne.
Az adatbázis építése a 2002-es adatokkal lezárult.


Humántudományi tanulmányok és cikkek adatbázisa - HUMANUS

Részben az IKER adatbázis folytatásaként jelent meg. A humántudományok
magyar vonatkozású tanulmányainak és cikkeinek bibliográfiai adatait
tartalmazza a „kezdetektől” napjainkig. Több mint 150 ezer cikk, és
120 ezer tanulmány adatbázisa.

Nemzeti Periodika Adatbázis

A magyarországi könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok
lelőhely jegyzéket 1665-től.

 

Szakbibliográfiák

Az egyes szakkönyvtárak rendszeresen készítenek a
gyűjtőkörükbe tartozó könyvekről, folyóiratokról, elektronikus dokumentumokról
bibliográfiai leírást. Ezért a szakkönyvtárak katalógusai felhasználhatók
szakbibliográfiaként is. Ha szakkönyvtárak online katalógusaiban keresünk,
akkor általában felajánl a rendszer egyszerű és összetett keresést is. Egyszerű
keresést célszerű alkalmazni, ha konkrét szerzőt vagy címet keresünk. Összetett
keresésnél egyszerre több mezőben kereshetünk, vagy egy keresést leszűkíthetünk
egy mezőre. Általában lehetőség van arra is, hogy megjelenési évre, a
dokumentum típusára, a dokumentum nyelvére szűkítsük a keresést.

Néhány példa:

Szabó Ervin Könyvtár www.fszek.hu
Ha katalógusában összetett keresést végzünk, akkor a gyűjtemény mezőben
a következő bibliográfiákban
kereshetünk:
Budapest-bibliográfia,
Irodalmi-bibliográfia,
Szociológiai-bibliográfia,
Budapest képarchívum.

A típus mezőben beállítható, hogy milyen típusú
dokumentumok között
kívánunk keresni.
Az irodalmi bibliográfia használatakor fontos tudni, hogy itt a szerző nem az
irodalmi mű
szerzője, hanem az elemzés szerzője.  Ha pl. Ady Endre nevét
a szerzőhöz írjuk
be, akkor Adynak a kortársairól és műveikről írott
tanulmányait keresi. Ha
Adyról és műveiről szeretnénk keresni,
akkor irodalmi tárgyszóként kell
keresni.
A bibliográfia 1961-től épül, és 
1993-tól interneten is elérhető.

 

Országos Pedagógiai Könyvtár www.opkm.hu
Online katalógusát használva megtaláljuk a
Magyar-, éa a könyvtár által vásárolt külföldi
pedagógiai könyvek,
magyar-, és külföldi folyóiratokban megjelenő pedagógiai vonatkozású
tanulmányok
bibliográfiai leírásait.
Az adatbázis 1989-től épül.

Egyszerű keresésnél szerző, cím, tárgyszó szerint kereshetünk, ezen kívül
böngészhetünk kiadó, kiadási év, sorozatcím, tárgyszó stb. alapján.

Katalógusok

Ha egy adott könyvtárban szeretnénk megtalálni egy dokumentumot,
vagy arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy szerzőnek milyen művei
találhatók meg a könyvtárban, illetve egy témával kapcsolatban
vannak-e könyvek a könyvtárban, akkor a katalógusokat hívjuk segítségül. 


Az első katalógust i.e. 3. században Ptolemaiosz, görög

költő és tudós készítette, amikor a kor görög irodalmát összegyűjtötte és
osztályozta műfaji szempontok alapján, illetve ABC rendben.

Katalógus: görög eredetű szó, felsorolás-t jelent. Valamilyen könyvtár,
vagy könyvtárak állományát sorolja
fel különféle szempontok szerint.
Gyűjteményhez kötött, és az adott
gyűjtemény dokumentumaira vonatkozik.
Lehetővé teszi a dokumentumok különböző
szempontok szerinti
visszakereshetőségét, így az állományban való tájékozódás

alapvető eszköze. Egy könyvtár egyszerre több katalógust is készít és gondoz,
s
ezek a katalógusok rendszert alkotnak. Több könyvtár is építhet közösen
katalógust, mely napjainkban, az internet segítségével könnyen megvalósítható.

 

A katalógusok csoportosítása

 

A készítés módja szerint:
hagyományos cédula katalógus és
elektronikus katalógus.

 

A katalógus tételek elrendezése szerint:         
betűrendes leíró katalógus és
tárgyi katalógus.

 

Betűrendes leíró katalógus

Formai feltárást végez.
A dokumentumokat formai jegyeik alapján
dolgozza fel. (Pl. szerző, cím, kiadás,
stb.) Arról tájékoztat, hogy adott
című mű meg van-e a könyvtárban, adott
szerző mely művei vannak meg,
egy műnek milyen kiadásai vannak meg. Ezen felül
megismerhetjük a mű
bibliográfiai
adatait.

Tárgyi katalógus

Tartalmi feltárást végez. A dokumentumokat témájuk alapján dolgozza fel.
Ezt a
munkát osztályozásnak is nevezzük. E katalógus-típusnak két fajtája van:
a szakkatalógus és a tárgyszó-katalógus.

Szakkatalógus
A dokumentum témáját valamilyen kóddal fejezi ki. Ehhez a DDC táblázat,
vagy  az ETO táblázat nyújt segítséget.

DDC (Dewey’s Decimal Classification)

Dewey, amerikai könyvtáros által a 19. században kidolgozott rendszer.

Tizedes osztályozás, mert az ismereteket 10 osztályba szervezi. Munkájához
Bacon, francia filozófus (XVI-XVII. sz.) tudományfelosztását vette alapul.

ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás)

Európában 1895-ben a francia La Fontaine és Otlet tett javaslatot Dewey
osztályozási
rendszerének átdolgozott bevezetésére. Ez lett az ETO, melyet
1905-ben adtak ki
először.

Magyarországon elsőként 1912-ben Szabó Ervin alkalmazta, saját átdolgozással.
Az Országos Széchenyi Könyvtár 1936 óta, a közkönyvtárak 1950-es évek óta
használják.

Szerkezete: 10 főosztályt tartalmaz, minden főosztályban 10 osztályt, és
minden osztályban újabb 10 alosztályt. Az alosztályok szakcsoportokból, ezek
pedig szakokból állnak. Az egyes főosztályokat ld.  a 9.1. sz. tételben a
könyvtári szakrend kialakításánál!
A főosztályokat 1, az osztályokat 2, az

alosztályokat 3 számjeggyel jelölik. Minden harmadik számjegy után pontot teszünk.
Pl. 5 – Matematika és természettudományok; 57 – Biológia; 572 - Embertan.
Összetett
jelölést is készíthetünk, ha egy témát nem lehet egy
tudományterületre
besorolni.

Előnyök: egyszerű kezelhetőség, nincsenek nyelvi nehézségek, könnyű a keresés.

Hátrányok: a mai tudományok követelményeinek nem felel meg a főosztályok
sorrendje. Nem arányos, egyes főcsoportokban nagyon sok tudományterület
zsúfolódik
össze.. Pl. a 6-os, alkalmazott tudományok főosztályban túl sok
tudományterület
van, a 2-es főosztályban csak a vallás.

 

Tárgyszó-katalógus
A dokumentum tartalmát jól megfogalmazott kulcsszóval, tárgyszóval fejezi ki.
Előny: a
módszer rugalmas, fejleszthető. Tárgyszó bármi lehet, csak formai
egységesítést, nyelvi szabványosítást kell a tárgyszón végezni. Pl. szinonimák
közül a gyakrabban használtat kell alkalmazni, azonos alakú, de más jelentésű
szavaknál pontosítani kell. Jó ha tárgyszónak egytagú szót választunk.

 

A katalóguscédula tartalma
Cutter-szám, raktári jelzet, ETO szám, szerző, cím, kiadási hely, kiadó,
kiadási év, tárgyszavak. Szokás még az illusztrátort, a szerkesztőt, a
fordítót, a válogatót is feltüntetni.
Cutter szám és raktári jelzet ismertetését ld. a 9.1. tételben!

 

Elktronikus katalógusok

A számítógépesítés elterjedésével a hagyományos cédula katalógust
kiegészítették vagy felváltották az elektronikus katalógusok.
Előnyük:
egyszerre több könyvtár építheti, egy időben többen használhatják,
a
hagyományos keresési lehetőségek újabbakkal egészülhetnek ki.
Lehetőség van az
egyes könyvtárak által épített katalógusok összekapcsolására.
Bárhol
indíthatunk keresést, és a megtalált dokumentumot kikölcsönözhetjük
a helyi
könyvtárból, ha ott meg van, vagy egy távoli könyvtárból könyvtárközi
kölcsönzéssel.

 

MOKKA – Magyar Országos Közös Katalógus - www.mokka.hu

1980-as évek elejétől építik. A MOKKA Egyesület és az Országos Széchenyi
Könyvtár a gazdája. A tagkönyvtárak katalógusait – egységesítés után
feltöltötték a rendszerbe úgy, hogy minden mű leírása csak egyszer szerepel. Ha
a mű több helyen is fellelhető, akkor a rekordba valamennyi lelőhely kódja is
bekerül.
 A MOKKA együttműködik a Nemzeti Periodika Adatbázissal, így a MOKKA-n
keresztül a periodikák is elérhetővé váltak.

 

OPAC – Nyilvános számítógépes katalógus.
(Online Public Access Catalogue) 
Az állomány sokoldalú visszakereshetőségét biztosítja: Olyan számítógépes
katalógus, amely általában nyilvánosan hozzáférhető a számítógépes hálózaton.
Előnye, hogy térben és időben korlátlanul használható, ugyanahhoz az adathoz,
információhoz egyidejűleg többen is hozzáférhetnek. Az OPAC a könyvtári
katalógust adatbázisban tárolja, ahol egy rekord egy katalóguscédulának felel
meg. Az OPAC-ok mindig az adott könyvtárban használt integrált könyvtári
rendszerre épülnek, ezért attól függően a kereső felületek eltérőek lehetnek.
Ilyen pl. a SZIKLA, SZIRÉN (mi iskolánkban ilyen) HUNTÉKA stb.

Próbáld ki:
Szikla kereső felület: www.szikla.net,
budaörsi könyvtár katalógusa: www.budaorskonyvtar.hu
Fővárosi Szabó Ervin könyvtár katalógusa: www.fszek.hu

 

ODR – Országos Dokumentum-ellátási Rendszer  www.odrportal.hu 

Számítógépes hálózaton keresztül történő könyvtárközi kölcsönzésre hozták
létre, könyvtárak számára. Regisztrálni kell a felületen. Kereséskor
megtaláljuk a keresett dokumentumok lelőhely adatait is.

 

NEKTAR  - www.nektar.oszk.hu

Az országos Széchenyi Könyvtár átfogó információs rendszere. A nemzeti könyvtár
számítógépes szolgáltatásainak összessége. Az Országos Széchenyi
könyvtár valamennyi adatbázisa, pl. OSZK Katalógus, Nemzeti Periodika
Adatbázis, Magyar nemzeti Bibliográfia, Magyar Időszaki Kiadványok
Repertóriuma, Magyar Elektronikus Könyvtár, stb. elérhető innen.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://illyeskonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr184486210